Csapadékvízdíjak: Az esővíz költségei
Az esővízdíj egy olyan díj, amelyet számos német önkormányzat vet ki az esővíz ártalmatlanításának költségeinek fedezésére. A burkolt vagy beépített területekre hulló esővizet általában szennyvíznek tekintik, és a helyi hatóságok kötelesek ártalmatlanítani. Az esővízdíj alapja a burkolt vagy beépített terület nagysága és a területre hulló csapadék mennyisége.
Németországban az átlagos évi csapadékmennyiség 600 és 1500 milliméter között van(2023-tól). Mivel az esővíz elvezetése költségekkel jár, az esővízdíj az egyik módja annak, hogy a helyi hatóságok ezeket a költségeket a burkolt vagy beépített területtel rendelkező ingatlantulajdonosokra hárítsák.
Kikre vonatkoznak az esővízdíjak?
Csapadékvízdíj általában minden olyan ingatlantulajdonost terhel, aki rendelkezik olyan burkolt vagy beépített területtel, ahonnan a csapadékvíz elfolyhat. Ez vonatkozik a magánszemélyekre, valamint a vállalatokra és az önkormányzatokra vagy helyi hatóságokra is. A csapadékvíz elvezetésének költségei általában mindazokat terhelik, akik a közcsatorna-hálózatra csatlakoznak.
Ezt a díjat a szennyvízdíjak részeként számítják fel, és a bérlakások esetében általában a szolgáltatási díj számla tartalmazza. A díjakat általában félévente vagy évente kell megfizetni, az adott település szabályozásától függően.
A csapadékvízdíjjal kapcsolatban alig vannak kivételek. Minden olyan ingatlan, amelynek burkolt vagy beépített területe csapadékvízelvezető, köteles a díjat megfizetni. Vannak azonban módok a díj csökkentésére vagy elkerülésére, például esővíz-hasznosító rendszerek, visszatartó ciszternák vagy beszivárgó rendszerek telepítésével. Egyes városokban és településeken olyan programok is léteznek, amelyek ösztönzőket kínálnak a csapadékvíz csökkentését célzó intézkedések végrehajtásához.
Milyen magasak a csapadékvízdíjak?
A csapadékvízdíj mértéke elsősorban attól függ, hogy mekkora az ingatlanon lévő olyan burkolt felületek nagysága, amelyekről a csapadékvíz lefolyhat. Minél nagyobbak a burkolt vagy beépített területek, annál több csapadékvíz folyik le, és annál magasabbak az ártalmatlanítási költségek. A díjat általában az illetékes önkormányzat vagy a helyi víz- és szennyvízszövetség állapítja meg, és a díj régiótól és az önkormányzattól függően változhat.
Az esővízdíj összegét befolyásoló másik tényező az adott régióban lehullott csapadék mennyisége. Általában minél nagyobb a csapadék mennyisége, annál magasabbak az esővíz elvezetésének költségei.
A víz- és szennyvízköltségek régiónként eltérőek lehetnek, és függnek a település méretétől, az infrastruktúrától és a konkrét díjtételektől is. Az esővízdíj általában a szennyvízdíj része, és a bérlők számára a szolgáltatási díj számla részét képezi.
Hogyan számítják ki az esővízdíjakat?
A díjat általában a lezárt felületek mérete alapján számítják ki.
Ehhez meg kell határozni az ingatlanon lévő lezárt vagy beépített területek méretét. Ebből a célból a legtöbb német önkormányzat komplex felmérést végez, gyakran légifotók segítségével. Az egyes ingatlanok területét a lezárás típusa és sűrűsége szerint értékelik. Az önkormányzatok így pontos és nagyrészt igazságos alapot teremtettek a csapadékvízdíjak elosztásának kiszámításához.
Mentsd meg a csapadékdíjakat: Így járjon el
Az alábbiakban felsorolunk néhány lehetőséget, talán van olyan változat, amellyel a jövőben megspórolhatja a csapadékdíjakat.
1. Gyűjtse össze az esőt
Az esővízdíjak megtakarításának egyik módja az esővíz összegyűjtése és hasznosítása a saját ingatlanon. Erre különböző módszerek léteznek, például esővíztartályok, például esőtartályok vagy földalatti ciszternák telepítése. Ezek összegyűjthetik és tárolhatják az esővizet, hogy később növények öntözésére, tisztításra vagy használati vízként használhassák. A ciszterna vagy esővíztartály mérete az ingatlan méretétől és a várható esővízmennyiségtől függ. Egy családi ház esetében, amely az esővizet WC-öblítésre és a kert öntözésére használja, nagyjából legalább 5000 literes ciszterna telepítését javasoljuk.
Az esővíz felhasználásával nemcsak az esővízdíj, hanem az ivóvíz és ezáltal a vízellátás költségei is megtakaríthatók.
2. az esővíz elszivároghat a kertbe
Egy másik módja az esővízdíjak megtakarításának, ha hagyja, hogy az esővíz a kertben elszivárogjon. Ebben az esetben az esővizet nem a csatornahálózatba vezetik, hanem az ingatlanon szikkad el. Ennek az az előnye, hogy a víz a talajba kerül, és így támogatja a talajvíz feltöltődését.
Az esővíznek a kertbe való elszivárgását többféle módon is lehetővé lehet tenni. Az egyik lehetőség egy beszivárgó medence vagy mélyedés kialakítása, amelybe a víz esőzésekor befolyik. Onnan fokozatosan a talajba szivárog. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy a burkolt felületeket úgy alakítsák ki, hogy azok a vizet áteresztően szívják fel, és a víz elszivárogjon.
A beszivárgó területek mérete különböző tényezőktől függ :
- a talaj jellegétől,
- az ingatlan méretétől és
- a várható csapadékvíz mennyisége.
Ügyelni kell azonban arra, hogy a beszivárgó árok elég messze legyen az épületektől. Ez biztosítja, hogy az esővíz beszivárgása ne okozzon kárt az épületekben vagy a környéken, és hogy az önkormányzati vagy városi előírásokat betartják.
Mik azok a zárt felületek?
A zárt felületek olyan felületek, amelyek nem vagy csak részben áteresztik az esővizet vagy más folyadékokat. Ez azt jelenti, hogy a víz nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tud beszivárogni a talajba, hanem a felszínen elfolyik.
A zárt felületektipikus példái az aszfaltozott vagy betonozott utak és terek, a nagy tetőfelületű épületek, a parkolók, a teraszok és a járdák. A burkolt felhajtók vagy garázsbejáratok szintén burkolt felületnek számítanak.
A zárt felületek gyakran negatív hatással vannak a talajvízre és a környezetre, mivel az esővíz nem tud beszivárogni a talajba, és így nem járul hozzá a talajvíz feltöltődéséhez. Ehelyett az esővíz felületesen lefolyik, és a környezetéből szennyező anyagokat szívhat fel, amelyek aztán a víztestekbe jutnak. Ezért gyakran javasolják, hogy a burkolt felületeket fel kell bontani vagy áteresztőképesebbé kell tenni, hogy az esővíz a talajba szivároghasson.
Az esővízdíj levonható az adóból?
Az esővízdíj általában nem adólevonható költség, mivel önkormányzati díjnak minősül. Németországban nincs esővízadó sem.
Az esővíz-hasznosító rendszerek telepítésének költségei azonban bizonyos esetekben levonhatók az adóból. Ez azonban olyan beruházási intézkedés, amely általában nem kapcsolódik közvetlenül az esővízdíjakhoz.
Célszerű azonban adótanácsadóval konzultálni, ha bármilyen kérdése van a költségek adólevonhatóságával kapcsolatban, mivel ez az egyéni körülményektől függ, és nem lehet általános érvényű kijelentést tenni.